A maradvány-fáradékony humanoid Földlakó találkája a kvantumkütyüvel
Tixi humanoid Földlakó egyik kedves barátja, Krixi humanoid Földlakó egy Föld-szinten ember-kvantumzavaros időszakban hirtelen elkezdte mélységesen fáradtnak és kimerültnek érezni magát. (Történt ez egy, számára leírhatatlanul örömteli Földlakó-rokonsági esemény után...) A legmélyebb embertesti erőtlenség jó 1 Földi hétig tartott nála. Ezzel együtt néhány Földi napig egyáltalán nem tudott aludni, rémálmok gyötörték, kavargott és fájt az emberfeje, nem működött az emberorri szaglása; kapart az embertorka és köhögési kényszere is volt. Ez az ágynyomós embernyavalya, aminek a megjelenéséért az emberek egyedül az emberevő mikrobákat szokták hibáztatni, csak nagyon lassan és hullámzóan múlogatott Krixinél. Több, mint másfél Földi hónapig próbálta elzavarni kvantumpaskolással és kvantummasszázzsal, hol fent érezte magát, hol lent.
![]() |
A kvantumkütyü segített nyavalya után. És közben is segít? És előtte? |
Nagy meglepetésre ezt követően Krixi felélénkült és elkezdett szorgosan tevékenykedni. Földi másnap kicsit fájtak az emberporcikái és megint hullámzott a közérzete. Földi harmadnap már egészen jól érezte magát, sokkal jobban, mint a frekvenciaprogram futtatása előtt, és ez tartósan megmaradt.
(Az
itt olvasható történetek mesék a humanoid Földlakó kvantumdimenzióból; a
szereplők és az események emberi valósággal való bármiféle hasonlósága
pusztán a tünetelnyomó tudormányos véletlen egybeesés műve.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése