Régi emberszív-szorító szomorúság enyhülése és a virágos kvantumcseppek
![]() |
Stresszoldás után Marixnál is enyhült a testi sejtek rakoncátlankodása |
Egyszer, régen egy Földgalaxisban, amikor a fiatal Tixi humanoid Földlakó még kezdő volt az általános kiegyensúlyozó virágos kvantumcseppek titkainak feltárásában, megismerkedett egy kedves humanoid Földlakóval, Marix-szal.
Marix Földi életében 15 Földi évvel azelőtt történt egy emberszív-szorítóan szomorú esemény: Földjármű csattanás miatt az egyik humanoid Földlakógyerekének a kvantumrésze visszaköltözött a humanoid Égbázisra. Emiatt Marix hosszú ideig nagyon rosszul érezte és vádolta magát, teljesen bezárkózott, és azóta sem tudott újra teljesen visszatalálni a humanoid Földlakó életébe.
Az elveszettségét hűen mutatták az embertesti sejtjei is: elkezdték rakoncátlanul visszautasítani, hogy együttműködjenek az édes ételek felhasználását segítő molekulákkal. A rakoncátlankodásuk emberorvosi vérkukucskálók méréseiből is látszott: az édes tápanyagok benne maradtak Marix embervérében. Ez sajnos halálveszélyes, mert akadályozza az emberek és a humanoid Földlakók embertesti sejtjeinek az életbarát működését.
Ekkor Tixi javaslata miatt is, Marix kíváncsiságból elkezdte használni minden egyes Földi nap az egyensúlyteremtő virágos kvantumcseppeket.
2-3 Földi hónap múlva nagy meglepetésére azt vette észre, hogy enyhült a bezárkóztató szomorúsága, újra kíváncsivá vált a Földi életre, ezért elkezdett tanulni a bolygók és a csillagok rejtelmeiről. Emellett ráadásul az emberorvosi vérkukucskálós mérések szerint egyre kevésbé maradtak benne az embervérében az édes tápanyagok; úgy tűnik, az embertesti sejtjei abbahagyták az életellenes makacskodást és elkezdték jobban érezni magukat.
(Az
itt olvasható történetek mesék a humanoid Földlakó kvantumdimenzióból; a
szereplők és az események emberi valósággal való bármiféle hasonlósága
pusztán a tünetelnyomó tudormányos véletlen egybeesés műve.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése